| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda
 

1042- Budapest
Árpád út 114-120.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


189

A fürdő elődje a XIX-XX. század fordulóján az Erzsébet gőz- és kádfürdő volt. A II. világháború után, az új városrész kialakításával, a leromlott állapotú tisztasági fürdő helyett 1974-ben épült fel Bene László és Szentmártoni Ferenc építész-társtervező munkája nyomán, szocialista-realista stílusban az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, s nyitotta meg kapuit november 7-én. A gyógyvizet távvezeték szállítja a Széchenyi Gyógyfürdőből. A vezetők igyekeztek minden berendezést megtartani az elmúlt harminc évben, található itt például lábápoló szalon 1974-ből. Az emeleti előcsarnok két oldalán Barcsay Jenő egy-egy muránói üvegmozaik alkotását helyezték el, az Újpesti lakótelepen lévő épületben.


Újpest a főváros északi kapuja, IV. kerülete. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység – régebbi nevén: Új-megyer – újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István (1797-1881) későbbi Pest vármegyei főispán adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Hamarosan hegyközség alakult ki, majd az iparosok, kereskedők betelepülésével 1840-ben már önálló községi szervezet működött. Földrajzi környezete, kedvező adottságai, pest közelsége, jó közlekedési lehetőségei következtében Újpest kezdetektől alkalmas volt ipartelepítésre. Tímárok, asztalosok telepedtek le. Bor-, textil- és bútoriparának fejlődése a település egészére kihatott.


Az 1870-es évek végére az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett, városi rangra 1907-ben emelték. Ekkor már kikötővel, a városalapító Károlyi-család segítségével önálló kórházzal, postahivatallal is rendelkezett. A város gyors gazdasági, urbanisztikus és kommunális fejlődésnek indult: tűzoltólaktanya, vágóhíd épült, a kövezett utakat éjjel villannyal világították meg, kiépítették a vezetékes vizet és a szennyvíz csatornahálózatot is. Tovább növekedett az iparosodás a borgyártás, az asztalosipari és az elektromos gépgyártás, amellyel több ezer munkást foglalkoztatnak. Ebben az időben alapították az Izzót, - a mai Tungsramot - a Chinoint, és a Magyar Pamutipari Rt-t is.


1929-ben megye jogú város címet kapott. Járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sport létesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete és kereskedelmi egysége, 38 ipari vállalata volt, köztük sok országos jelentőségű: Wolfner Borgyárak, Chinoin, Egyesült Izzó.


A fejlődést a II. világháború állította meg. A háborús pusztítás és a veszteség mellett 1945-ben árvíz is sújtotta a várost. Az 1940-es évek végére befejeződtek az államosítások.


1950-ben a főváros közigazgatásához csatolták, önállósága megszűnt. Budapesten belül is megtartották Újpest gyárvárosi jellegét. Fejlesztették iparát, de átalakították a városkép arculatát is. Lakótelepek jöttek létre a régi temetők, szűk utcák és a földszintes házak helyén. Így alakult ki a ma közel 130 000 lakosú Újpest, ahol a hármas (kék) metró végállomása van.


2000. november 5-én volt száz esztendeje, hogy Újpesten ünnepélyes keretek között átadták az „új” községháza épületét a mai Szent István téren. Az eklektikus stílusú – számos szecessziós jeggyel rendelkező – épület a 31 éves Bőhm Henrik (1867-1936) és a 29 éves Hegedűs Ármin (1869-1945; főműve a Gellért Gyógyfürdőt és Szálloda) tervei alapján készült, oromzatán a városok törvényhatósági jogai felett őrködő Roland vitéz bronz szoboralakjával. A községháza földszintjén megnyílt kávéházról Babits Mihály is említést tesz az Újpesten játszódó Kártyavár című regényében, ahogy a városháza dísztermében rendezett hangversenyekről is.


Az 1977-ben alapított Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény (Berda József u. 48.) őrzi a város(rész) történeti és néprajzi emlékeit. Kiállításán – egyebek mellett – látható Újpest eredeti alapító oklevele 1840-ből, XIX. századi iparos testületek emlékei, és egy 1929-es térkép is.


Az Újpesti Lepkemúzeum (Dessewffy u. 26 .) ötletét Juhász György adta, a tárlat törzsanyaga 40 éves gyűjtőmunkájának eredménye. A múzeum saját házában nyílt meg, 2003 januárjában. A lepkegyűjtemény külön mutatja be a Kárpát-medence, a különböző trópusi régiók lepkéit, a nappali és az éjszakai lepkéket. A kiállítás nemcsak a lepke- és rovarvilágot mutatja be; ásványokból, tengeri csigákból, kagylókból, fosszíliákból és eredeti néprajzi tárgyakból is ízelítőt nyújt.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary